- - - HORVÁTORSZÁG
 

Környezet, éghajlat I Történelem I Látnivalók I Gasztronómia
Ünnepek, rendezvények I Pénz és költségek I Utazás, közlekedés
Nagykövetségek I Beutazási feltételek I Egyéb tudnivalók

 
Fekvés: Dél-Kelet Európa, az Adriai-tenger partjainál, Bosznia, Hercegovina és Szlovénia között fekszik.
Főváros: Zágráb
Időzóna: -
Országhívószám: 385
Hivatalos pénz: 1 kuna=100 lipa

Az Adria gyöngyszemét a polgárháború előtt évi 10 millió turista kereste fel, hogy élvezze a páratlan természetet, az állandó napsütést, a hihetetlenül kék tengert és a nagy európai üdülőhelyekhez képest olcsó árakat. Az emberi hatalomvágy és butaság miatt kitört háború a tengerparti területek közül főképpen Dalmáciát, azon belül is Dubrovnikot sújtotta. Szerencsére a szörnyűségeknek vége, a tengerpart régi fényében tündököl, a károkat helyrehozták, és igaz, hogy a helyiek gondolataiba örökre belevésődött a szenvedés, de ez a vendégszeretetüket csak tovább növelte.
Az ország rendkívül gazdag történelmi emlékekben, elég csak a világörökség részét képező dubrovniki Óvárosra vagy Rovinj épületeire gondolnunk. Európa legszebb ókori maradványai közül is sok Horvátország büszkesége, ki ne ismerné vagy ne akarná megismerni a spliti Diokletiánusz palotát vagy a pulai Amfiteátrumot.

Környezet, éghajlat:

Horvátország Magyarországgal, Szlovéniával, Jugoszláviával és Bosznia-Hercegovinával határos. Tengerpartja több, mint 1800 km hosszú, így nem csoda, hogy az ország nevének hallatán az embernek először a kék tenger, a napsütés és a festői szigetek jutnak eszébe. 7 nemzeti parkja a maga nemében mind világhírű. A Brijuni Nemzeti Park gyönyörű erdőiről, lagúnáiról, luxuspihenőhelyeiről nevezetes. A Plitvicei Nemzeti Parkot az UNESCO a világörökség részévé választotta, több tucat vízesése, értékes élővilága indokolttá teszi a kiemelt védelmet.
Az ország éghajlata a tengerparti területeken mediterrán, száraz, forró nyárral, enyhe, csapadékos téllel. A hegyek által nem védett belső területeken a magyarországihoz hasonló a klíma.

Történelem:

Krisztus előtt 229-ben Horvátország őslakosainak, az illérek földjeit elfoglalta a Római Birodalom - és így 285-ben Diokleciánusz császár erődöt épített Splitben, amely most a legnagyobb római rom Kelet-Európában. A Nyugat-Római Birodalom az 5. században összeomlott és 625 körül szláv törzsek vándoroltak Horvátországba a jelenlegi Lengyelország területéről. A horvát törzs bevonult a jelenlegi Horvátország területére elfoglalva Dalmácia, Horvátország korábbi római tartományokat és a Pannon Horvátországot, észak-keleten. A két tartomány 925-ben egyetlen királysággá egyesült, amely a 12. századig virágzott.

1242-ben a Tatárjárás elpusztította Horvátországot. A 16. században, amikor a törökök azzal fenyegettek, hogy átvonulnak a Balkánra, Észak-Horvátország a Habsburg Ausztriához fordult védelemért, amely befolyással bírt 1918-ig. Időközben a dalmát tengerpartot elfoglalta Velence a 15. században és a 17. század végéig hatalmában tartotta, amikor azt elfoglalta a francia Napóleon és azt az Illér tartomány részévé tette (Isztriával és Szlovéniával együtt).

A horvát kulturális és politikai élet újjáéledése 1835-ben kezdődött - a jobbágyokat felszabadították, és Észak-Horvátország Habsburg uralom alá került, amely egy fajta belső autonómiát biztosított. Amikor az Osztrák-Magyar Monarchia vereséget szenvedett az I. Világháborúban, Horvátország a Szerb Királyság részévé vált, melynek nevét Jugoszláviára változtatták 1929-ben. A horvát nacionalisták meglehetősen ingerültek voltak, hogy Belgrád lett az unió fővárosa, és tiltakozásul meggyilkolták 1934-ben Sándor királyt.

1941-ben Németország elfoglalta Jugoszláviát és Horvátországban egy fasiszta bábkormányt (Usztasák) jelölt ki. Az usztasák megpróbálták kiűzni a szerbeket Horvátországból. Nem minden horvát értett egyet ezzel a politikával és sokan csatlakoztak közülük a kommunista partizánokhoz az usztasák hatalmának megdöntése érdekében.

A háború utáni Horvátország köztársasági státuszt kapott a Jugoszláv Föderáción belül, melyet a kommunista Tito marsall irányított. Mivel Horvátország felülmúlta gazdaságilag a déli köztársaságokat, nagyobb autonómiát követelt, amely miatt a 70-es években állampolgárai hátrányba kerültek. Amikor Tito meghalt 1980-ban, egy abszurd politikai rendszert vezettek be, melynek az lett az eredménye, hogy évente a köztársaságokból más elnököt jelöltek ki, és Horvátország gazdasága leállt.

Az 1980-as évek végén az albán többség súlyos elnyomása Szerbia Koszovó részén azt a félelmet keltette, hogy Szerbia a hatalmát uralmát ki akarja terjeszteni a többi köztársaságra is. Amikor a kommunista kormányok megbuktak Kelet-Európában, a horvátok autonómiát és a kommunizmus végét szorgalmazták. 1990-ben Franjo Tudjman Horvát Demokratikus Uniója megnyerte a választásokat. Egy új alkotmányt fogadtak el, amely a szerbek státuszát Horvátországban 'nemzeti kisebbségre' változtatta egy 'alkotmányos kisebbség' helyett. A szerb jogokat nem garantálta az új alkotmány és sok szerb vesztett el kormányhivatalokat.

1991 júniusában Horvátország kinyilvánította függetlenségét a federációtól, és a szerb közösség Krajina területét függetlenné nyilvánította Horvátországtól. Súlyos harcok bontakoztak ki az országban és a szerb kommunisták által vezetett Jugoszláv Néphadsereg beavatkozott a szerbek oldalán. Amikor a helyzet kilátástalannak tünt Horvátország beleegyezett, hogy három hónapra felfüggeszti a függetlenségi nyilatkozatát. Mégis a harcok folytatódtak és Horvátország egy negyede a szerb milíciák és a szövetségi hadsereg kezébe került. 1991 októberében a szövetségi hadsereg Dubrovnik ellen indult és bombázta az elnöki palotát Zágrábban, kiváltva ezzel az EU szankciókat Szerbia ellen. Novemberben Vukovár a szerbek kezébe került három-hónapos harcok után. Hat hónap alatt 10.000 fő halt meg, több százezer menekült el, és több tízezer otthont romboltak le.

Egy sor sikertelen tűzszünet után az ENSZ csapatokat telepített a szerbek által elfoglalt Horvátországba 1992 januárjában. A szövetségi hadsereg visszavonult Horvátországból és 1992-ben Horvátországot felvették az ENSZ-be, miután megváltoztatta az alkotmányát azzal, hogy megvédi a kisebbségeket és az emberi jogokat. Krajinában a szerb félkatonai csapatok megszerezték annak egy részét, és 1993 januárjában Horvátország támadást indított a terület ellen. Krajina azzal válaszolt, hogy magát köztársasággá nyilvánította ki és a horvát lakósság majdnem 98 %-ra csökkent le. 1994-ben Krajina aláírt egy tűzszünetet, de 1995 májusában, újból erőszak tört ki. Krajina elvesztette Belgrád támogatását, horvát csapatok vonultak a területre és 150.000 szerb menekült el, sok azokból a városokból, ahol az őseik évszázadok óta éltek.

Az 1995 decemberben megkötött daytoni szerződés egyféle stabilitást hozott az ország számára. De a menekültek tömegei kétséges zónában élnek, várnak sorsuk jobbra fordulására, miközben a kormány próbál megbirkózni a munkanélküli ex-katonákkal, otthont adva az elűzött horvátoknak és újjáépítve a megsérült infrastruktúrát. Ezen problémák ellenére sikerült a háborúk alatt elszenvedett károk nagy részét helyreállítania - Dubrovnik helyreállítása különösen sikeres - és a turisták kezdenek visszatérni.

Látnivalók:

Zágráb sokat szenvedett a háború alatt. Szerencsére a rakétatámadások nyomai szép lassan eltünnek az épületek, műemlékek falairól, és a látnivalók újra régi pompájukban tündökölnek. Érdemes először a Szent-István székesegyházat felkeresni, értékét a gyönyörű, neogótikus külsőn kívül a freskók, márvány oltárak, szószékek jelentik. A templom melletti Lotrscak toronyból elképzelhetetlenül szép körpanoráma nyílik a fővárosra. A városközpont hemzseg a múzeumoktól, ki-ki érdeklődése szerint megtekintheti a Történelmi Múzeumot, a Városi Múzeumot vagy a Természettudományi Múzeumot. A "múzeumimádóknak" érdemes felkeresni a város távolabbi pontjain található gyüjteményeket is, a Strossmayer Galéria ókori rajzai, a Régészeti Múzeum egyiptomi múmiái nagy élményt jelentenek.
A dalmáciai Dubrovnik a világ egyik legszebb üdülohelye, óvárosa a világörökség része. Csodálatos márvány borítású terei, macskaköves utcái, templomi, palotái, szökőkútjai, azt az érzés keltik az emberben, mintha mesevilágba csöppent volna. A Placa sétányon végigsétálva megcsodálhatjuk a Szent Blaise templomot, a Rektor Palotát valamint a nyüzsgő piacteret. A városfal a világ építészetének remeke, a kilátás a tengerre és a városra elmesélhetetlen. A város közelében fekvő Lokrum sziget elsőrangú fürdőhely.
Split a horvát tengerpart legnagyobb városa, melyet sajnos az iparfejlesztés, a gyárak, a kikötők és az újonnan felépített házak meglehetősen elcsúfítottak. Szerencsére az óváros képes volt megorizni ódon hangulatát. Az óvárost a Diokletiánusz palota monumentális épületegyüttese uralja. A palota a világ egyik legszebb, legnagyobb fennmaradt római kori épülete. Ha nincs időnk a teljes bebarangoláshoz, egy rövidebb túra keretében nézzük meg a volt előcsarnokot, a Jupiter templomot, a mauzóleumot.
Rovinj az Isztria-félsziget déli csücskén fekszik, festőien szép, középkori hangulatot árasztó városka. Gyönyöru hegyek ölelésében, a tenger felől apró szigetek védelmében fekszik. Remek horgászhely, valamint jachtkikötő. A város látnivalói közül kiemelkedik a Szent Eufénia székesegyház, valamint a kicsiknek és nagyoknak egyaránt óriási élményt nyújtó több, mint 100 éve működő akvárium. A Punta Correnta park gyönyörű fürdőhely.

Gasztronómia:

A horvátok nagyon kedvelik a nehezebb, fűszeres ételeket, de a könnyebbre vágyók sem fognak éhen maradni, mivel hal és sajt is gyakran kerül az asztalokra. Az országban járva érdemes megkóstolni a húsos-sajtos lepényt, a bureket, a rákból készült prstacit, és a dalmát rizses halat, a brodetet. Főképpen az ország belsejében kedvelt a manistra od bobica (bab és kukoricaleves), valamint a stucklenek nevezett sajttekercs.

Ünnepek, rendezvények:

Zágráb tavasszal és ősszel a jazz szerelmeseinek Mekkája. A márciusi "Jazz Láz" és az októberi Nemzetközi Jazz Napok kötelező programot jelentenek a vájtfülűeknek.
Rengeteg könnyűzenei fesztivál kerül a nyári hónapokban megrendezésre Zágrábban és a tengerparti városokban.
Zágráb ad otthont a Nemzetközi Folklór Fesztiválnak és a Színház Fesztiválnak is.

Pénz és költségek:

Az ország hivatalos fizetőeszköze a horvát kuna.
Körülbelüli árak:

Étkezés:
Alapkategóriában 4-8 $
Középkategóriában 8-20$
Luxuskategóriában 20$ felett.

Szállás:
Olcsóbb szálláshelyeken 12-20$
Középkategóriájú szálláshelyeken 20-50$
Luxusszállodákban 50$ felett.

A horvátországi árak a magyarországi áraknál valamivel magasabbak, de alatta maradnak a híres európai helyek árainak. A szállás, a múzeumbelépők nem drágák, a benzin kifejezetten olcsó, a szervezett túrák, az ételek, italok árai viszont meglehetősen borsosak.
A pénzváltás sehol nem okoz problémát, nemcsak a bankok, hanem a szállodák is beváltják valutánkat. Egyre szaporodnak a hitelkártya-elfogadóhelyek, de a biztonság kedvéért mindig tartsunk magunknál némi készpénzt.
A borravalót megköszönik, de nem várják el, ha nagyon elégedettek voltunk, egyszerűen kerekítsük fel a számla végösszegét.

Közlekedési tudnivalók

A magyarországinál sűrűbb és szigorúbb közúti ellenőrzésekkel kell számolni, különösen a közlekedésrendészeti törvény (1996. július 1.) módosítása óta. (A rendőrség fokozott közúti ellenőrzést tart, különösen az idegenforgalmi szezonban és főleg a hétvégeken. Az ellenőrzés az előírt sebesség (radaros sebességmérés) és a követési távolság betartására, a zöldkártya érvényességére, a gépkocsi tartozékok meglétére és az alkoholos befolyás alatt álló gépkocsivezetők kiszűrésére irányul). Nem vonnak maguk után szabálysértési eljárást, hanem helyszíni bírság (50, 100, 150, 200 kuna) kifizetésével rendezhetők, a közlekedés biztonságát nem veszélyeztető apróbb szabálysértések.

Közlekedési balesetnél, de már kisebb koccanásnál is rendőrt kell hívni. A rendőrség által készített helyszínelési jegyzőkönyv és (fel)jelentés alapján hoz határozatot a szabálysértési bíró. Ezért fontos, hogy a helyszínelés során valamennyi részletről a jelenlevő rendőr meggyőződjön és arról tájékoztassa a bíróságot.

Ha nem áll rendelkezésre tolmács, vagy kommunikációs nehézségek állnak fenn, javasoljuk, hogy kérjenek segítséget a Nagykövetségtol, mivel a jegyzokönyv aláírása után a Nagykövetség sem tud az abban foglaltakon változtatni. Ezen felül fontos, hogy a magyar állampolgár vegye fel a másik fél, vagy valamennyi részt vevő kötelező biztosítása kötvényszámának, a biztosító társaság, a gépkocsi illetve vezetőjének az adatait. A rendőrtől igazolást kell kérni a magyar jármű sérüléséről, amely nélkül nem hagyható el az ország.

A Karlovac-Slunj-Plitvice-Knin-Split útvonalon június hónapban az utazók még gyakori útépítésekkel találkozhatnak, amelyek miatt jelentősen lelassul a forgalom. Ezen túlmenően a mintegy 400 kilométer hosszú kétsávos útszakaszon főleg záróvonal van és gyakori a sebességkorlátozás: megtételéhez kb. 6-7 óra szükséges.

Mind a rendőrség, mind a Közterület Fenntartó Vállalat parkolást ellenőrző munkatársai részéről érzékelhető, hogy gyorsabban intézkednek a szabálytalanul parkoló külföldi gépjárművek esetén. (A fővárosban rendkívül nehéz parkolni, a tilosban parkoló gépkocsikat gyorsan elszállítják.)

Mikor utazzunk:

Az utazásra legkedvezőbb a május és szeptember közötti időszak, de készüljünk fel arra, hogy júliusban és augusztusban sokan vannak, és ilyenkor az árak is magasabbak. A tenger júniustól szeptemberig fürdésre alkalmas, ezért választhatjuk nyugodtan az ősz elejét, az utószezoni árak nem fognak csalódást okozni.

Be- és kiutazás:

Zágrábot menetrendszerinti Malév gépekkel, vonattal és buszokkal egyaránt elérhetjük. A nyári szezonban Dalmáciába és Isztriára is naponta indulnak az ország nagyvárosaiból a buszok és vonatok. Autóval az északi tengerpart Budapesttől mindössze 10 óra.

Közlekedés az országon belül:

Zágrábból a nagyobb városokba naponta közlekednek repülőgépek. Olcsón, gyorsan és kényelmesen juthatunk el buszokkal is a fürdőhelyekre. A tengerparti városokat kompok és utasszállító hajók kötik össze. Autót csak a nagyobb városokban lehet bérelni.

Autópályadíjak:

Letenye - Zágráb - Rijeka útvonalon egy út: 120 kn

Magyarország helyi képviselete:

Zágráb nagykövetség
Cím: Pantovcak 255-257
10000 Zagreb
Előhívó: (385)(1)
Telefon: 489-0900
Ügyelet: 489-0900
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Mohai László
Fax: 457-9301
E-mail: secretary@hungemb.hr
Honlap: www.hungemb.hr

Eszék Főkonzulátus
Cím: 31000 Osijek ul. Stjepana Radica 15.
Előhívó: (385)(31)
Telefon: 250-150, 215-973, 215-974
Főkonzul: Magyar József
Fax: 200-533
E-mail: huconsesk@hi.hinet.hr

Tiszteletbeli konzulátusok

Cím: Rijeka Riva Boduli 1 - P. O. Box 290 51000
Előhívó: (385)(51)
Telefon: 213-494, 331-614, 272-707, 719-121
Tiszteletbeli konzul: Marijan Kljucaricek
Fax: 213-544

Cím: Split Lovretska 14/1. 21000
Előhívó: (385)(21)
Telefon: 480-019
Ügyelet: -
Tiszteletbeli konzul: Ivo Stanicic
Fax: 480-020

Magyarországi képviselet:

Budapest Nagykövetség
Cím: 1065 Budapest, Munkácsy Mihály utca 15.
Előhívó: -
Telefon: 269-5657, 269-5854, 354-1315
Fax: 354-1320, 354-1319
E-mail: hrvhu1@mail.euroweb.hu

Pécs Főkonzulátus
Cím: 7624 Pécs, Ifjúság útja 11.
Előhívó: (72)
Telefon: 210-840
Fax: 210-575

Nagykanizsa Konzuli Képviselet
Cím: 8800 Nagykanizsa,
Rozgonyi u.1.
Előhívó: (93)
Telefon: 326-658
Fax: 326-658
Tiszteletbeli konzul: Dr. Mijo Karagic

Beutazási feltételek:

2000. június 29-én hatályba lépett a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetéséről szóló, 2000. május 23-án aláírt Megállapodás, azt követően, hogy annak jóváhagyásáról a felek kölcsönösen értesítették egymást.

A Megállapodás szerint a két ország érvényes útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal rendelkező állampolgárai az utas- és áruforgalom számára kijelölt határátkelőhelyeken vízum nélkül léphetnek be a másik állam területére, és ott legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak. 90 napnál hosszabb időre, valamint munkavállalási, jövedelemszerzési vagy bevándorlási célból továbbra is csak vízum birtokában lehet beutazni. A horvát határőrség -függetlenül az utiokmány érvényességi határidejének lejártától - nem gátolja meg a belépést, amennyiben a tartózkodás nem haladja meg az útlevél érvényességi határidejének lejártát.

A Külügyminisztérium felhívja az állampolgárok figyelmét arra, hogy kizárólag a 2000. január 1-től kiállításra kerülő új típusú, kártya alakú személyazonosító igazolvánnyal utazhatnak Horvátországba, a régi személyi igazolvánnyal nem. Ugyancsak felhívja a Külügyminisztérium a figyelmet arra, hogy a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény értelmében személyazonosító igazolvánnyal csak a 18. életévét betöltött vagy azt megelőzően nagykorúvá vált magyar állampolgár utazhat külföldre akkor is, ha a személyi igazolvánnyal történő utazást nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

A Dubrovnik felé vezető Adria-autóút egy rövid szakaszon (Neumnál) Bosznia-Hercegovina területén vezet át. Ezen a szakaszon az útlevéllel rendelkező magyar állampolgárok vízum nélkül, az útlevél ellenőrzése mellett utazhatnak át személyautóval. Ha letérnek az autópályáról, akkor vízumra is szükségük van. A vízummentes átutazás lehetősége teherautókra és kamionokra nem vonatkozik.

A horvát idegenrendészeti törvény értelmében a külföldinek Horvátországba történt beutazását követően 24 órán belül be kell jelentkeznie a rendőrségen. A szervezett utazás keretében érkezőket vagy vendéglátóhelyen éjszakázókat a szállásadó köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy egy-két napos késés esetén általában bevonják a külföldi útlevelét, és a szabálysértési eljárás során pénzbüntetésre (500,- és 1.000,- kuna) ítélik. Az útlevelet csak a bírság befizetése után adják vissza.

A Magyar Köztársaságban vízum a Horvát Köztársaság Nagykövetségén: 1125 Budapest, Nógrádi u. 28/B, valamint a Horvát Köztársaság Főkonzulátusán: 7624 Pécs, Ifjúság útja 11. igényelhető.

A Horvát Köztársaságba beutazó személyek vámmentesen vihetnek be poggyászukban a Horvát Köztársaságba nem kereskedelmi természetű tárgyakat 300 Kuna értékig. Ezen felül vámmentesen vihetők be a következő termékek:

200 szál cigaretta, vagy 100 szál szivarka, vagy 50 szivar, vagy 250 gr. dohány
1 liter tömény szeszesital
2 liter likőr, desszertbor, vagy pezsgő
2 liter asztali bor
50 gr. parfüm
250 ml eau de toilette
azzal a megjegyzéssel, hogy a 17 év alatti személyek a dohányárúk és alkoholt tartalmazó termékek viszonylatában nem mentesek a vámfizetés kötelezettsége alól.

Minden beutazó személy szabadon vihet be külföldi valutát a Horvát Köztársaságba, de amennyiben 40.000 Kuna ellenértéket (kb. 5.000 EUR) képező valutánál nagyobb összeget kíván bevinni, köteles ezt a határátlépéskor bejelenteni. A horvát pénzt illetően az egyes személyek a Horvát Köztársaságba, ill. a Horvát Köztársaságból max. 2.000 Kunát vihetnek magukkal.

A háziállatok ideiglenes, rövid időre történő bevitelét illetően (a tulajdonos turistaútja során, háziállatok kiállításán történő részvétel céljából és hasonlók) a tulajdonos köteles a háziállatot bejelenteni a horvát vámszervek munkatársának. A tulajdonosnak emellett rendelkeznie kell a következő dokumentumokkal:

a kutya, vagy macska gazdájának rendelkeznie kell a háziállat oltási könyvével, amelyen szerepelnek az állat azonosító adatai és azonosító jelei. A három hónapnál idősebb kutyáknak és macskáknak veszettség elleni védőoltással kell rendelkezniük, azzal a megkötéssel, hogy az oltásnak a beutazás előtt legalább 15 nappal, de legfeljebb 6 hónappal kellett megtörténnie.

Egyéb háziállatok tekintetében (díszmadarak, teknőcök és hasonlók) állatorvosi bizonyítvány szükséges arról, hogy a háziállat egészséges, amelyben szerepelnie kell a következő adatoknak: származás, azonosító jelek, egészségi állapot.

A Horvát Köztársaságba gépjárművel történő beutazás során az érvényes vezetői engedély és forgalmi engedély mellett rendelkezni kell a beutazáshoz használt gépjárműre vonatkozó érvényes nemzetközi biztosítási zöldkártyával is.

Személyautók, csónakok, hajók, lakókocsik és más szállítóeszközök ideiglenesen max. 6 hónap időtartamra vihetők be, olyan szállítóeszközök tekintetében,

amelyet ideiglenesen visz be az országba állandó külföldi lakcímmel, vagy külföldi munkahellyel rendelkező személy,
amelyet saját szükségletei céljából használ állandó külföldi lakcímmel, vagy külföldön ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező személy,
amelyet külföldön regisztráltak, illetve helyeztek forgalomba az állandó külföldi lakcímmel, külföldi munkahellyel, vagy külföldi telephellyel rendelkező személy nevére.
A fent említett személyek külön formális eljárás nélkül bevihetnek különböző személyes tárgyakat, beleértve a speciális és sportfelszereléseket, amelyekre szükségük van a Horvát Köztársaságban való tartózkodásuk során pihenés, szórakozás, egészségmegőrzés, stb. céljából.

Kulturális javak (ritka gyűjtemények, archeológiai leletek, képek, szobrok, régi könyvek, stb.) csak a kulturális örökség védelmét ellátó és ebben illetékes hatóság engedélye alapján vihetők be az országba, illetve ki az országból.

A Magyar Külügyminisztérium tanácsai az ide utazóknak:

A Külügyminisztérium felhívja az állampolgárok figyelmét arra, hogy kizárólag a 2000. január 1-tol kiállításra kerülo új típusú, kártya alakú személyazonosító igazolvánnyal utazhatnak Horvátországba, a régi személyi igazolvánnyal nem. Ugyancsak felhívja a Külügyminisztérium a figyelmet arra, hogy a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény értelmében személyazonosító igazolvánnyal csak a 18. életévét betöltött vagy azt megelőzően nagykorúvá vált magyar állampolgár utazhat külföldre akkor is, ha a személyi igazolvánnyal történo utazást nemzetközi szerzodés lehetové teszi.

A horvát idegenrendészeti törvény értelmében a külföldinek Horvátországba történt beutazását követoen 24 órán belül be kell jelentkeznie a rendorségen. A szervezett utazás keretében érkezőket vagy vendéglátóhelyen éjszakázókat a szállásadó köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy egy-két napos késés esetén általában bevonják a külföldi útlevelét, és a szabálysértési eljárás során pénzbüntetésre (500,- és 1.000,- kuna) ítélik. Az útlevelet csak a bírság befizetése után adják vissza.

Az ország egyes területeire vonatkozó aknaveszély kivételével a közbiztonság jónak mondható. A horvát kormány prioritásként kezeli a turisták által használt fobb útvonalak környékének aknamentesítését, ezzel párhuzamosan az egykori harctereken folyamatosan végzik a teljes aknamentesítést (Kelet-Szlavónia, Baranya és a tengerpart hátországa Karlovactól délkeletre). A balesetveszély miatt fokozottan szükséges az aknaveszély jelzéssel ellátott területek elkerülése. Az említett területeken a főútvonalakról nem célszerű letérni, mivel előfordulhat, hogy a még nem aknamentesített területeket jelző táblák hiányosak vagy felismerhetetlenné váltak.

Ha fel nem szedett aknából bármilyen baleset, sérülés vagy anyagi kár következik be, a felelősség tisztázása és a kártérítés - a biztosító bevonásával is - nehézkes, és sokszor szinte lehetetlen.

A rendőrség erőfeszítései ellenére az utóbbi években nőtt az autólopások száma, elsősorban BMW és AUDI, de általában német gyártmányú jármuvek esetében.

Poggyászbiztosítással rendelkező turisták meglopása esetén célszerű azonnal rendőrségi jegyzőkönyvet felvetetni. Az utólag kért érdekvédelmi intézkedés során nincs lehetőség az ellopott tárgyak jegyzőkönyvbe történő felvételére.

A magyar útlevéllel valamennyi európai államba vízummentesen lehet utazni, ezért értékes úti okmánynak számít a menekültek vagy a rendezetlen idegenrendészeti státusszal rendelkezők számára.

Felhívjuk a magyar állampolgárok figyelmét, hogy vigyázzanak úti okmányaikra, és javasoljuk, hogy az eredeti okmányt hagyják biztos helyen (ellenőrizzék, hogy a szálláshely ilyen szempontból megbízhatónak számít-e) és inkább az otthon, előre elkészített fénymásolatot használják napközben személyazonosságunk igazolására.

Mindenképpen javasolt, hogy külföldi útjukra vigyenek magukkal min. 3 db fényképet, pl. a Hazatérési igazolvány kiállításához.

Sportolási lehetőségek:

A romantikus szigetekkel teleszórt Adria a vitorlázók paradicsoma. Az állandóan fújó szél, a kikötésre alkalmas öblök és a csatornák még a legjobbhoz szokott "tenger medvéket" is ámulatba ejtik. A tengeri kajak, és a kristálytiszta vízben való búvárkodás szintén nem mindennapi élménnyel kecsegtet.

Mobiltelefon használata

Horvátországban 900 Megaherz-es mobiltelefon hálózat az ország egész területén működik, a hálózat minősége folyamatosan javul.

forrás: nu.hu